2011. február 23., szerda

Képek 4. Hét

 Munkahelyen
 Munkahelyi Kilátásom (jobb, mint a semmi)
 Magyar Paintball Terminátor
 Felfedező Csapat
 Meglepődőtt orosz lányok a dohányzóban

Meglepett koleszosok
 
 Városban
 A kis türelmetlen
 Party busz
 Ez a mozdulat után magyarázták el, hogyan is kellene játszani a játékot
 Középen a főnökünkkel


 Gokart csapat, na melyik vagyok én?????
Városban a gyakornokokkal

2010-02-22 (Férfi nap)

Oroszéknál ezen a napon emlékeznek meg a II. Világháborúban elesett katonákról. Ennek köszönhetően a munkahelyi kávézóban valami spéci orosz kaját hoztak ami a olyasmi mint a lángos csak belül hús van. Kimondottan finom, Andika és Mehmet csak csorgatta a nyálát, mert az étel disznóhúst tartalmazott. Este bevittek minket busszal a városba egy bowling illetve gokart komplexumba. Volt egy kaja/pia sarok ahol annyit lehetett enni és inni amennyit csak akartunk, ha valami mást akartunk enni/inni azt saját pénzből megtehettük. 1 gokart verseny ingyenes volt, amit persze ki is használtunk, a csapatomban szoros versenyben Mehmet lett az első, Én lettem a második, Anika a harmadik a csajok sorrendjét nem tudom. A bowling eléggé jó móka volt, a csapatomban én nyertem, de a döntőben nem sok vizet zavartam, mondjuk ezt betudom az elfogyasztott sör és mézes/paprikás vodkának. A végén a társaság egy része kitalálta, hogy mennek bulizni, persze mi is csatlakoztunk. Nos a 40 perc vissza buszozás eléggé unalmas volt, mindenki aludt, persze mi probálgattuk magunkat szórakoztani erre mikor megérkeztünk kiderült, hogy a belépő 3500 Ft, de lehet fogyasztani érte. Nekem nem volt annyira hívogató, mert pont jó állapotban voltam, max 1-2 sört ittam volna. Az egyik vezetőszemély eléggé bunkó volt, mert mivel ott tanakodtunk, hogy mi legyen, elkkezdte oroszul mondani, hogy „mivan a magyarnak nincsen pénze?”. Ja itt mindenki azt hiszi, hogy gazdag vagyok, mert EURÓPÁBÓL jöttem.  Illetve Andikától megkérdezte, hogy szegény-e és ezért nem akar-e bemenni... Végül úgy döntöttünk, hogy nem mentünk be. Visszaérve a koleszba még beültünk a konyhába és átbeszéltük az eddigi tapasztalatainkat a céggel kapcsolatban, ami nekem nem nagyon rózsás, de hát nem tervezek ennél a cégnél dolgozni hosszútávon...
Mai napra pihenést tervezek, erre a gyakornok csajok elhívtak minket szaunázni. Az egyedüli probléma, hogy a szaunázásra időpontot már csak éjféltől tudtak foglalni és 3 órára foglaltak...
Elméletileg 9-en leszünk és jön az új török srác is akit Ertu-nak hívnak
(könnyű megjegyezni a Star Wars után)
Holnap megint nehéz lesz a kelés...

2010-02-21

Nos azt kell mondanom, hogy az első hónapot az itteni legjobb 7végével sikerült megünnepelni. Pénteken egy jó kis bulit csaptunk a többi gyakornokkal. Jasper szobatársam nem evett semmit mielőtt elkezdtünk inni, ennek köszönhetően 1 sör és 1 feles vodka után annyira kiütötte magát, hogy a metró aluljáróba ennek jelét is adta. A disco-t Rock City-nek hívják amiről annyit kell tudni, hogy mindent játszanak kivéve rock zenét. A buli nem volt rossz, de felejthető kategóriába tartozik. Érdekes rendszer volt a fizetéssel kapcsolatban. Kaptál egy kártyát amit minden rendelésnél lehúztak, a végén mikor elhagytad a helyet akkor kellett fizetni. Nagyon jól elbeszélgettem a taxisofőrrel visszafelé, Azaz csak az elején, mert a beszélgetés 2. felét nem nagyon értettem így határozott „dá”-kal tartottam fent az értelmem látszatát. Sikerrel.
Szombaton mentünk paintballozni ami nagyon jól sikerült. Az egyedüli szépséghibája az volt, hogy szabadban játszottunk az erdőben néhol térdig érő hóban és -15 fokban. Azon viccelődtünk, hogy ez a 3. világháború, mert 13-an voltunk kb. 9 országból. Azt kell mondanom, hogy eléggé jól képviseltem Országunkat. Megmondták, hogy 2 méternél közelebbről ne lőjük egymást, mert eléggé fájdalmas. Nos a végén úgy jött ki, hogy Mehmetet (török gyakornok/munkatársam) kivégeztem, mert vagy 50 centiről egy 6-8 lövéssel kilőttem, szerencsére a végére kifogyott a lőszere, de én is kaptam.
Valamit legalább törlesztettem a 150 évért:)
Bő 3 órát játszottunk, utána mentünk orosz klubba, ahol az orosz ételekről volt előadás illetve megkérték Andikát, hogy meséljen tipikus Indonéz kajákról. Nem volt jó ez a klub, mert túl sokan voltunk és mindenki beszélgetett mindenkivel, nagy volt a hangzavar. Annyi érdekesség volt, hogy megkostólhattam egy spéci koreai gyömbér teát. Utána elmentünk kajálni a kazah étterembe/kifőzőbe amit eléggé megszerettünk, mert  olcsón lehet kajálni, utána vissza a koleszba. Mehmettel vettünk 2-2 sört, hogy estét jól zárjuk. Nos a csendes kis szombati sörözés váratlan fordulatokat tartogatott. Gondoltam, hogy mivel 3 órán át fagyoskodtunk a hóban egy kis Unicum kellő védelmet tud biztosítani. Végül csatlakozott hozzánk Hamid+2 koreai részeg szint társ. A nagy eszmecseréket kővetően jött a szuper ötlet, hogy megmutatom a többieknek a kolesz felső részét. Így éjfélkor Andika+6 ittas fiatal megindult felfedező útjára. Feltöltöm a képeket amiket lehet:) Aztán huligánkodásunkat a biztonsági hölgy akart véget vetni, mondván éjfél van és nem is ezen a szinten lakunk úgyhogy húzás vissza a szobánkba és lekísérte a bandát. Szerencsére Jasper, Mehmet és én a háta mögött voltunk és az egyik emeletnél ahol a többiek jobbra mentek, mi balra lógtunk. Kicsit még mászkáltunk, mire meghallottuk, hogy az egyik ajtóból zaj szűrődik ki, nem party, de többen beszélgettek. Így jött az ötlet, hogy kopogjunk be, hogy „Hello mi külföldiek vagyunk nem akartok beszélgetni?”. Hát a srác nagyon meglepőddőtt, hogy 3 részeg külföldi mi a retket akarhat éjszaka, de végül beinvitált. Elején kicsit fagyos volt a hangulat, de aztán jól elbeszélgettünk,bő 2 órát. A vicc az volt, hogy én fordítottam oroszról-angolra és vissza, amit nem tudtam azt elmagyaráztam angolul. Nagyon érdekes, hogy még a fiatalok sem nagyon beszélnek angolul. A mikor elbúcsúztunk, kiderült, hogy be sem mutatkoztunk miután tulestünk ezen, telefonszámot cseréltem az egyik sráccal, hogy majd segítünk nekik angolt tanulni ők pedig segítenek majd oroszozni. (még jó, hogy nem Franciországba mentem, mert akkor ez a mondat, most eléggé érdekesen hangzana). Vasárnap még bementünk a városba, az eredeti cél az volt, hogy megyünk valami break versenyre- de nem lett belőle semmi, mert túl későn értünk volna oda. Vettem 1 kg sajtot a piacon, mert fele annyiba kerül a sajt a piacon, mint a közeli boltban. Este még volt egy orosz órám Vikával, ami eléggé érdekesen nézett ki, mert a 2 szobatársa is ott volt. És ott röhigcséltek Vikával szenvedéseimen. Mondjuk eléggé érdekes volt, mikor Vika kérdezte, hogy akkor mi a kérdésem, pár kérdés után mondtam, hogy akkor beszélgessünk a családról. Ez nekik eléggé magán dolog, de végül jó sikerült és nagyon hasznos volt. Legközelebb is megyek.
Úgy gondolom eléggé hasznosan és sok mókával zártam, illetve ünnepeltem meg az 1 hónapomat, de  költöttem is egy valag pénzt...

2011. február 17., csütörtök

2010-02-18

Szerda nagy mozzanata az volt, hogy első prezentációnkat kellett megtartanunk a cég néhány fejese előtt.(8-9 ember volt az előadáson velünk együtt). Az előadás úgy épült fel, hogy az elején Magyarországról kellett beszélni pár percet utána az internet használati szokásokról illetve országunk népszerű játék oldalairól kellett mesélni. A prezentáció jól sikerült kb 20-25 percet beszéltem. Az elején kicsit oroszul beszéltem, de nagyrészt angolul tartottam. A prezentácíó után Andikával megbeszéltük, hogy ma ki kell engednünk a gőzt, estére programot kell szervezni. Szerencsére Mehmet előző nap költözött be a koleszba ugyanazon az emeleten van, mint mi.  Bulizni akartunk menni, de végül a konyhában leragadtunk és Mehmettel alaposan eláztunk. Persze nem nem hazudtoltam meg magam ezért hajnali 1-kor felhívtuk az egyik Aiesec tagot :-)
Jaspert illetve Mehmetet megkínáltam a pálinkából a végén. Nekem majdnem könnyek jelentek meg a szemem sarkában, mikor az ismerős hazai ízek llecsúsztak a torkomon. Ég és föld a csóró etil alkoholból készült gabona vodkához képest. Most intézés alatt van valamilyen orosztanár. Lili ajánlott egy csajt, ő 300 rubelért tart 45 percet. Egyik kollégám még megkérdezi holnapig az ő ismerősét. Ma sikerült megbeszélni az egyik Aiesec-es barátnőjével aki itt lakik a koleszban, hogy hetente egyszer találkozunk és csak beszélgetünk. Ő segít nekem az oroszban én megpróbálok segíteni neki az angolban. „Szerencsére”  Vika nem nagyon tud angolul így még én is tudok neki újat mondani.
Hát az a felmenetelem Vikához is megérne egy misét megláttam a kolesz igazi arcát. Azt kell mondanom, hogy nagyon nagy szerencsém van a szobámmal. Mondhatni elnöki lakosztály szinten élünk a többiekkel. Olyan lepukkant lepra telep a feni rész, hogy én alig hittem a szememnek. Megbeszéltük a többiekkel, hogy valamelyik nap felmegyünk és fotókat készítünk.

2010-02-13

Nos egy újabb 7vége, és azt kell mondanom, hogy ezek a 7végék nem úgy sülnek el ahogyan kellene. (ezt pénteken írtam)
A péntek jó zárult voltunk orosz szaunába. Az a srác hívott el minket aki tartja az orosz klubbot.(Zsenjá) A helyet úgy kellett foglalni. Nagyon érdekes, teljesen más felépítésű szauna, mint Magyarországon. Egy épület alaksora volt kialakítva több különálló helyiséggel. Mindegyik helyiség olyan, mintha egy lakás lenne. Van öltöző rész, Wc, zuhanyzó, ebédlő rész ahová szauna után le lehet ülni és Tv-t nézni dvd-zni, rádiót hallgatni. Van egy kerek kád amit feltöltöttünk hideg vízzel és abban mártóztunk meg szauna után. A szaunába Zsenjá behozott valamilyen növény ágakat amit bele kellett áztatni vízbe és azzal lehet csapkodni magadat. Végül is jó dolog, csak eléggé hülyén néz ki, hogy az ember csapkodja magát, mintha büntetné magát.
A szaunázáshoz csatlakozott hozzánk Zsenjá 2 haverja mindegyik 35-40 közötti alak. Megbeszéltük, hogy másnap elmegyünk bulizni. Az egyik krapek visszavitt minket a koleszba egy eléggé jó dzsippel. Az úton előadást tartott, hogy van 1 felesége, 2 lakása, 5 gyereke és 7 szeretője… Felajánlotta, hogy szombatra foglal nekünk helyett az egyik haverja szórakozó helyén. Szombat este úgy volt, hogy hívunk másokat is, de úgy tűnt, hogy csak Jasper, Andika,Zsenja és haverjai megyünk. Úgy volt, hogy jön a török srác is (Mehmet – ő is AIESEC-es 1 hete érkezett és ő is az Alawarban gyakornok), de mivel elvesztette a telefonját. Nem volt telefon kompatibilis, abban maradtunk, hogy átjön hozzánk, de végül nem jelent meg. Ebben a Mehmet srácban látok fantáziát, mert jól kijövünk mindegyik mondatában szerepel a zárójelben található angol kifejezések egyike (dude, man, fuck). Tehát nem nagy kedvvel, de belevágtam az éjszakába.
A koleszunktól be a városba 40 perc aztán kiderült, hogy nem messze Mehmet hosteljétől szállunk ki, így adodott az ötlet: LÁTOGASSUK MEG.
Na ez is egy jó móka volt, mert minden kerítés zárva volt, csak kulccsal lehetet bemenni és kamerával örzőtt terület volt. De mi kitaláltuk, hogy másszunk be! Ok bent voltunk, de hogyan jutunk be az épületbe, mert zárkódos kapu volt. Egyszer csak benyögtem, hogy a barátnőm kedven száma a 8- nyomjuk meg. Kettőt búgott és kinyitodott.(mekkora szerencse – köszi Eszti)
Mehmet persze jól meglepődött azzal magyarázkodott, hogy beteg (mondjuk még a mai napig nem láttam tüsszenteni vagy orrot fújni). Nu Mehmettel felvértezve irány az éjszaka. Hát igen Zsenja haverja intézkedett nekünk ami a következőket tartalmazta. Ingyenes belépés, 2 foglalt asztal,
30% kedvezmény az itallapból (sör 700 Ft vodka 450 Ft körül volt és ebből jött le a 30%), „külön” biztonsági embert kaptunk aki a közelben áldogált, hogy ne legyen semmi probléma. Mehmettel a 3. vodka után azzal hülyéskedtünk, hogy kössünk bele valakibe és veressük meg...végül letettünk erről az extra szolgáltatásról. A zene borzalmas volt 85% orosz zene amiket mindenki énekelt rajtunk kívül. 3-4 a zene megállt és egy Mc/Komikus keverék nyomta a vakkert ami mindenkinek tetszett, csak nekünk nem, mert nem értettük...
Végül az este jól zárult 4 körül értünk vissza a koleszba másnap 15.00kor keltünk a nap második részét pedig azzal töltöttük, hogy készültünk a prezentációra amit kedden kellett tartanunk.

2011. február 8., kedd

Képek harmadik 7





 Az árakat szorozzátok fel 7-el :)




 Képek a koleszomról


 Theo a focimániás Ghánából, elmondása szerint jobban szereti a focit, mint a lányokat (na ekkor ültem távolabb)
 Jasper és Andika
 Jasper és Hámid (a kínai szomszédom)
 Kilátás a szobám ablakából
 Koreiai pár az orosz klubban
 Zsenjá aki tartja az orosz klubbot


Focimeccs nézése közben véletlenül leléptem a kitaposott ösvényről kb 60 cm hóban süllyedtem el...

2011-02-07

Röviden azért volt rossz választás szombaton, mert a lányok valamilyen vámpír sorozatot néztek. Theo a ghánai srác pedig foci fanatikus és focimeccset nézet (angol bajnoki volt), de nem volt neki elég egy meccs ő vagy 3-at meg akart nézni. Kicsit beszélgettünk, megnéztünk egy meccset és visszatértünk a koleszba. Ott megint összeült a 4 srác – 4 kultúra értelmeségi kör dumáltunk 2.00ig és irány aludni... 
Hát ellentétben a szombati választásommal, vasárnapi, kimondottan jó ötlet volt.
A helyet Bunker-nek hívják és egy teljes jó diszkóról van szó eléggé nagy, van 3 helyiség abból az egyik egy „lounge” szerűség. A tánctéren találkoztunk a gyakornokokkal (összesen voltunk 7-9en voltunk). A buliba végül Andika nem jött el, de Jasper igen. Mondjuk az eléggé furcsa „feeling” volt, hogy a helyen a kidobó emberek katonai ruhában, bakancsban voltak. Kicsit olyan volt mintha a katonaság ügyelne rá, hogy ne legyen baj, bár fegyver nem volt náluk:)
Az est fénypontja a Theo a ghánai srác volt. Minden orosz vele akart beszélni, persze mindenki ugyanazt a 3-4 kérdést tette fel neki, honnan jött, hogy hívják stb...Azért láttam rajta, hogy kicsit unja az egészet. A belépő különben nem volt drága 350 Ft, de általában 1000 Ft szokott lenni.A hely viszont nem mondhatni olcsónak, egy olcsó korsó sör 630 Ft és innen felfelé a Heineken több mint ezer forint. A vodka „viszonylag” olcsó 420 Ft egy feles, ami érdekes volt, hogy adnak hozzá citromot, hogy lehúzás után elvegye a rossz ízét a vodkának. Anton kollégám mondta, hogy ez nem  megszokott Oroszországban, csak ennél az egy helyen tálalják így. 2.00 körül mi is leléptünk a többiekkel. Anton kitalálta, hogy menjünk fel Clara házába és ott együnk egyet+dumáljunk.
Ott még elidőztünk bő 1 órát, szerencsére Clara háza közel volt így onnan haza tudtunk sétálni.
Az eredeti tervemhez képest 4.00 körül tudtam lefeküdni és a mai nap elégé nehezen indult, de túléltem.

Folytatva hétvégi programom ecsetelését. Most mostam itt először. Szerencsére nem túl bonyolult fel kell menni a kolesz gondnokhoz és ott van a mosókonyha. Oda kell adni a mosóport a hölgynek a szennyesedet belerakod a gépbe a nő beprogramozza és 1-1,5 óra után vissza kell menni és ott ki lehet teríteni. A mosókonyha eléggé lepukkant, de egy új mosógép van tehát az nem probléma, illetve ingyenes. Vasárnap még egy érdekes mozzanatot tartogatott Hámid (kínai szomszédom) elhívott minket Orosz Klubba az egyetemre. Ez egy beszélgetős klub oroszul, a téma az Ünnepek voltak. A klubot Zsenja nevű orosz alak tartja 35 év körüli krapek, a részvevők 2 koreiai, Xámid, Andika és Én voltunk a résztvevők. Azt mondták, hogy a suli ideje azért többen szoktunk lenni. Egy bő 3 órát töltöttünk el, jó volt, úgyhogy felvettem a kötelező 7végi programjaim közé. Az egyetem ahol voltunk egy eléggé öreg épület, a tantermek is eléggé régiek voltak, nem nagyon voltak felújítva.
Az érdekesség, hogy a suliba csak úgy lehet belépni, ha a helyi portásnak az ember felmutatja a diákigazolványát. Mondjuk arra azért kíváncsi lennék, hogy hogyan kezelik amikor iskolaidőben több száz ember akar egyszerre bemenni, talán egyszer majd megfigyelem...

2011-02-06

Nos eltöltöttem a 3. hétvégémet is. Ez sem sikerült túl jól. Péntek este semmi különös nem volt csak  egy kis beszélgetés a konyhába és ennyi. Szombaton napközben Andikával elmentünk kicsit felderíteni a környéket ketten. Gyalogoltunk egy laza 3 órát különösebben semmi extrát nem láttunk, de elkaptunk egy focimeccset. Rájöttem egy szabályra az itteni közlekedést illetően, nem szabad letérni a kitaposott „ösvényről”, mert nem tudod, hogy az utad mellett milyen mély a hó. Én konkrétan majdnem leragadtam a focimeccsen – nu már nem azért , mert a meccs annyira érdekelt volna inkább azért, mert félre akartam állni, hogy az idős hölgy elférjen mellettem, erre elsüllyedtem egy laza 50 cm hóban...
Felmerült megint a kérdés, hogy este mi legyen a program hát 2 lehetőségünk adódott vagy szólunk a munkatársunknak (Anton), hogy jöjjön át dumálni+piálni és utána menjünk le diszkóba vagy csatlakozzunk a többi Aiesec gyakornokhoz akik a közeli lakásba főzőcskéznek. Végül az utóbbi mellett döntöttünk. Rosszul tettük...
Sajnos, most meg kell szakítanom a blogomat, mert pont most hívott Anton, hogy ma van buli és csatlakozzak (22:48 van) 10 perc gondolkodás után rábólintottam a cél 3.00ra ágyban kell lenni így 6 órát aludhatok munka előtt..Nézzük meg mi sül ki ebből... :)

2011. február 2., szerda

Képek második 7

Kedves Olvasómim sajnos megint nincsen időm mindent szépen köbge írni.
Ugyhogy csak bemásolom a fotókat: